Egy az Isten!


Főoldal

 

Hitelvek és eszmerendszer

 

Egyháztörténeti áttekintő

 

Híres unitáriusok

Híres unitáriusok

I. Magyarok

 

DÁVID FERENC (kb.1520-1579) - egyházalapító püspök
HELTAI GÁSPÁR (1520-1575) - szász eredetű kolozsvári prédikátor, bibliafordító, író és nyomdász, a Krónika az magyaroknak dolgairól szerzője
JÁNOS ZSIGMOND (1541-1571) - erdélyi fejedelem és magyar király, az unitárius reformáció nagy támogatója
BOGÁTI FAZAKAS MIKLÓS (1548-1598 után) - prédikátor, író, az ószövetségi zsoltárok magyar fordítója
ENYEDI GYÖRGY (1555-1597) - püspök, prédikátor, a 16. század végének kiváló teológusa, széphistória-szerző
KOLOZSVÁRI DIMÉN PÁL (1655-1720) - a kolozsvári főiskola igazgatója és megmentője, jeles orvostudós
PETRICHEVICH HORVÁTH FERENC (1731-1804) - főgondnok, a marosvásárhelyi Consistorium szervezője, alapítványtevő
LÁZÁR ISTVÁN (1742-1811) - püspök, főpásztori szolgálata idején közel 50 templomot építenek, vagy újítanak fel.
KÖRMÖCZI JÁNOS (1762-1836) - püspök, filozófus, a kolozsvári Unitárius Kollégium fizika- szertárának megalapítója
AUGUSZTINOVICS PÁL (1763-1837) - alapítványtevő, az erdélyi főszámvevőszék elnöke
BÖLÖNI FARKAS SÁNDOR (1795-1842) - demokrata gondolkodó és író, Észak-Amerika és az ottani viszonyok első magyar ismertetője (Utazás Észak-Amerikában, 1834), az első erdélyi szövetkezet megalapítója (1854)
ARANYOSRÁKOSI SZÉKELY SÁNDOR (1797-1854) - püspök, főiskolai igazgató, énekeskönyv-szerkesztő, történész, író, A székelyek Erdélyben című erdélyi magyar eposz szerzője
BRASSAI SÁMUEL (1800?-1897) - kollégiumi, majd egyetemi tanár, zenész, közmuvelődési szervező; az "utolsó erdélyi polihisztor", az első erdélyi magyar egyháztársadalmi szervezet, a Dávid Ferenc Egylet első elnöke
KRIZA JÁNOS (1811-1875) - püspök, költő, az első erdélyi magyar népköltészeti gyűjtemény, a Vadrózsák kiadója, az első erdélyi teológiai folyóirat, a Keresztény Magvető alapító szerkesztője (1861)
BERDE MÓZES (1815-1893) - az unitárius jótevők fejedelme, alapítványa tette lehetővé a kolozsvári Unitárius Kollégium felépítését
BERDE ÁRON (1819-1891) - a kolozsvári Unitárius Kollégium igazgatója, a Ferenc József Tudományegyetem tanára és első rektora, jeles közgazdász, az első magyar meteorológiai és klimatológiai szakkönyv (Légtüneménytan, 1847) szerzője
KOVÁRY LÁSZLÓ (1819-1907) - Erdély történetírója, statisztikus, szerkesztő, kollégiumi felügyelő gondnok
JAKAB ELEK (1820-1897) - Kolozsvár történetírója, 1848-as forradalmár, emlékíró, guberniumi levéltárigazgató
ORBÁN BALÁZS (1830-1890) - író, utazó, felnőtt korában (1865) tér át a katolikus hitről az unitáriusra. Vagyonát és könyvtárát a székelykeresztúri Unitárius Kollégiumra hagyja. Leghíresebb munkája: A Székelyföld leírása.
FERENCZ JÓZSEF (1835-1928) - püspök, egyházszervező, kátészerkesztő, egyházunknak 52 évig főpásztora, ebből tíz év az első világháborút követő nehéz időszak
SZENTKATOLNAI BÁLINT GÁBOR (1844-1913) - keleti utazó, nyelvész, kolozsvári egyetemi tanár; 1870-ben tér át unitárius hitre (katolikusról)
PÁKEI LAJOS (1853-1921) - egyházi tanácsos, mérnök, műépítész. Fontosabb alkotásai: a kolozsvári Unitárius Kollégium épülete, a bölöni, székelyudvarhelyi, firtosmartonosi, lokodi és magyarsárosi unitárius templomok, Brassai Sámuel és Berde Mózes házsongárdi síremléke, a kolozsvári New York (ma Continental) szálló és más középületek
KELEMEN LAJOS (1877-1963) - a kolozsvári Unitárius Kollégium tanára, történettudós, főgondnok
GYALLAY DOMOKOS (1880-1970) - kollégiumi tanár, szerkesztő, író (Vaskenyéren)
BARTÓK BÉLA (1881-1945) - zeneszerző, népdalgyűjtő, a budapesti unitárius egyházközségnek meggyőződésből lesz tagja. Fia, ifj. Bartók Béla, a Magyarországi Unitárius Egyház főgondnoka.
GYERGYAI ÁRPÁD (1881-1952) - orvostudós, egyetemi tanár, kollégiumi felügyelő gondnok
GELEI JÓZSEF (1885-1952) - kollégiumi tanár, főgondnok, világhírű biológus, egyetemi tanár
VARGA BÉLA (1886-1942) - teológiai tanár, püspök, filozófus, pedagógus, egyetemi tanár
BALÁZS FERENC (1900-1937) - lelkész, ifjúsági vezető, szövetkezet-alapító, író, a Tizenegyek tagja. Világkörüli útjának tapasztalatait a Bejárom a kerek világot című könyvében írja le.
SZENT-IVÁNYI SÁNDOR (1902-1983) - a Magyarországi Unitárius Egyház lelkész-elnöke, püspöki vikárius, nemzetgyűlési képviselő. A második világháború idején cselekvően lép fel a zsidóüldözés ellen, a háborút követően a Magyar Vöröskereszt elnöke.
SZABÉDI LÁSZLÓ (1907-1959) - költő, műfordító, nyelvész, egyetemi tanár
LÁSZLÓ GYULA (1910-1998) - régész-történész, egyetemi tanár
MIKÓ IMRE (1911-1977) - író, jogász, politikus, műfordító, az erdélyi Unitárius Egyház főgondnoka
BÖZÖDI GYÖRGY (1913-1989) - író, szociográfus, történész

II. Észak-amerikaiak

 

BENJAMIN FRANKLIN (1706-1790) - író, tudós, a villámhárító feltalálója, államférfi, a Függetlenségi Nyilatkozat társszerzője és a szabadságharc résztvevője
JOHN ADAMS (1735-1826) - az Amerikai Egyesült Államok (a továbbiakban: AEÁ) második elnöke (1796-1800), a függetlenségi háborút követő alapnyilatkozatok egyik megfogalmazója
JOHN MURRAY (1741-1815) - lelkész, az első amerikai univerzalista gyülekezet megszervezője
THOMAS JEFFERSON (1743-1826) - az AEÁ harmadik elnöke (1801-1809), a Függetlenségi Nyilatkozat társszerzője, a Virginia Egyetem megalapítója
BENJAMIN RUSH (1745-1813) - függetlenségi harcos, orvos, az amerikai modern pszichiátria megteremtője
JOHN QUINCY ADAMS (1767-1848) - az AEÁ hatodik elnöke (1824-1828), később az Egyesült Államok történelmének egyik legsikeresebb államtitkára, a washingtoni Smithsonian Intézet létrehozója
WILLIAM ELLERY CHANNING (1780-1842) - lelkész, az amerikai unitárius kereszténység legjelentősebb teológusa, Baltimore-i beszéde korszakalkotó hatású a modern unitarizmus kialakulására
SAMUEL MORSE (1791-1872) - a távíró és a Morse-kódrendszer feltalálója, a Harvard egyetem unitárius tanára, festőmuvész
MILLARD FILLMORE (1800-1874) - az AEÁ alelnöke, majd tizenharmadik elnöke (1850-1852), az Észak-Dél konfliktus megoldásán munkálkodott
RALPH WALDO EMERSON (1803-1882) - unitárius lelkész, költő, esszéíró, a 19. század egyik legnagyobb hatású amerikai gondolkodója
HENRY WADSWORTH LONGFELLOW (1807-1882) - író, költő, a Paul Revere's Ride szerzője
MARGARET FULLER (1810-1850) - a korai feminizmus élenjárója, a 19. századi transzcendentalizmus vezető alakja, a The Dial elindítója
THEODORE PARKER (1810-1860) - lelkész, az észak-amerikai rabszolga-felszabadítás egyik legnagyobb hatású élharcosa. Bibliával és revolverrel az asztalán védte a házában menedékre lelt rabszolgákat. Küzdött a nők egyenrangúsításáért, a halálbüntetés eltörléséért, börtönreformokért.
HENRY DAVID THOREAU (1817-1862) - történetfilozófus, naturalista író, a Walden Pond szerzője
HERMAN MELVILLE (1819-1891) - író, a Moby Dick szerzője
CLARA BARTON (1821-1912) - az Amerikai Vöröskereszt megalapítója és első elnöke, több elméleti munka szerzője
THOMAS STARR KING (1824-1864) - kaliforniai lelkész, emberjogi harcos, a polgárháború jelentős alakja, a rabszolga-felszabadítás munkálója
CHARLES WILLIAM ELIOT (1834-1926) - neveléskutató, tanár, 1869-1909 között a Harvard egyetem rektora, a Harvard Classics elindítója
OLYMPIA BROWN (1835-1926) - jeles feminista, az AEÁ történetének elsőként felavatott női lelkésze
ALEXANDER GRAHAM BELL (1847-1922) - a telefon feltalálója, a süketnéma oktatási rendszer kidolgozója
WILLIAM HOWARD TAFT (1857-1930) - az AEÁ huszonhetedik elnöke (1908-1912), a Fülöp-szigetek kormányzója, a Legfelsőbb Bíróság elnöke
FRANK LLOYD WRIGHT (1869-1959) - műépítész, a madisoni unitárius templom, a chicagói Robbye House, a tokiói Imperial Hotel és a New York-i Guggenheim Museum tervezője
CARL SANDBURG (1878-1967) - Pulitzer-díjas költő, életrajzíró
EDWARD ESTLIN CUMMINGS (1894-1962) - költő, a költői stílus és technika forradalmára
LINUS CARL PAULING (1901-1994) - kémikus, a molekulastruktúra leírásáért 1954-ben kémiai Nobel-díjat kap. Az atomfegyverekkel való kísérletezés elleni küzdelméért 1962-ben Nobel-békedíjjal jutalmazzák.
RAY BRADBURY - kortárs író, a jelen sci-fi irodalmának legnagyobb alakja
WILLIAM PERRY - a Washington DC-i egyházközség tagja, az első Clinton-kormány védelmi minisztere
WILLIAM S. COHEN - Main állam szenátora, a második Clinton-kormány védelmi minisztere
TIM BERNERS-LEE - a Világháló standardjának Nobel-díjas kifejlesztője

III. Nagy-britanniaiak

 

TEOPHILUS LINDSEY (1723-1808) - az első londoni unitárius gyülekezet lelkésze
JOSEPH PRIESTLEY (1733-1804) - lelkész, teológus, vegyész, az oxigén felfedezője és laboratóriumi előállítója (1774-ben), a fotoszintézis első tudományos leírója
ROBERT BURNS (1759-1796) - skót költő, énekszerző
GEORGE STEPHENSON (1781-1848) - mérnök, az első gőzmozdony feltalálója
JAMES MARTINEAU (1805-1900) - lelkész, a modern angol unitarizmus megteremtője
JOHN PAGET (1808-1892) - angol orvosból lett magyar, főmuve Magyarország és Erdély, mindmáig egyik legsikerültebb útleírás hazánkról. Az 1848-49-es szabadságharcban tollal és karddal egyaránt részt vesz.
CHARLES DARWIN (1809-1882) - evolucionista tudós, A fajok eredete című munka szerzője
CHARLES DICKENS (1812-1870) - regényíró; irányadó véleménye saját vallásáról: "az unitarizmus az a vallás, amely rokonszenvez bármely más vallású emberrel, anélkül, hogy elítélné."
FLORENCE NIGHTINGALE (1820-1910) - kórházreformer, egészségügy-forradalmár
ARTHUR NEVILLE CHAMBERLAIN (1869-1940) - angol államférfi, két ízben is pénzügyminiszter. E minőségében szorgalmazza Németország és Olaszország megbékélését. Miniszterelnök 1937-40 között. A locarnói szerződés előkészítéséért 1925-ben Nobel-békedíjat kap